Miközben a kormány egyfelől azt kommunikálja, hogy a kedvezőtlenebb, már-már recessziós globális környezetben fel kell készülni a magyar gazdaság alacsonyabb növekedésére 2023-ban, addig a kormány a jövő évi költségvetéshez kiadásnövelő módosításokat csatolt az utolsó pillanatban. A fedezetet egyszerűen találta meg hozzá a kormány: megtoldotta a bevételek egy részét.
A kormány idén is kompenzálja az önkormányzatokat a helyi iparűzési adó csökkentése miatt, és egyeztetéseket folytat a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése okozta többletterhek mérsékléséről is – erről egyeztetett Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. A megbeszélésen Banai Péter megerősítette: a kormány az energiaárak emelkedésétől is meg kívánja védeni a településeket, ezért indította el múlt év végén összesen 140 milliárd forintos kerettel az önkormányzatok energiahatékonysági beruházásait támogató pályázatokat – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében.
Az önkormányzatok idén is számíthatnak kompenzációra az iparűzésiadó-bevételeik kiesése miatt, a kormány emellett fedezi a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő többletterheiket, továbbá támogatja az energiahatékonysági beruházásaikat az energiaár-robbanás ellensúlyozására - mondta Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az MTI-nek kedden.
A kormány nyolc pénzügyi és gazdasági tárgyú törvény módosítását javasolja - ismertette a Parlamentben Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Kiemelendő a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató rendszer létrehozása, a pénzügyőr tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit érintő változtatások, de javaslat van a filmipar lehetőségeinek javítására, valamint az elektronikus cigaretta forgalmazására is.
Idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalék alatti deficittel számol a kormány, egy drasztikus konszolidációnak növekedési áldozata lenne, ugyanakkor már idén csökkenhet az államadósság-ráta – mondta a Figyelőnek a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A járvány felborította az államháztartási folyamatokat - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára online konferencián csütörtökön.
A járvány elleni védekezés valamint a gazdaság újraindításának költségeire tekintettel módosította a Ház az idei költségvetést. A változtatást 115 igen szavazattal és 54 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők.
A jövő évi költségvetés korai, nyár eleji elfogadása segíti a kiszámíthatóságot - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az Inforádió Aréna című műsorában.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
Pénteken megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a koronavírus okozta járvány államháztartási hatásairól. A hivatalos dokumentum legvége az igazán érdekes azonban, itt ugyanis fény derül a kormány eddig nem ismert fiskális előrejelzéseire.
Az Európai Unió gazdaságának lassulása és a világgazdasági kockázatok miatt a Pénzügyminisztérium 2020 első felében újabb gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a kormány elé - közölte vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Széles alapokon nyugszik a magyar gazdasági növekedés - hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjújában. Jelezte: a kormány azzal számol, hogy a gazdaság fehérítésével jelentős többletbevételeket ér el.
A magyar gazdaság uniós átlag feletti növekedésnek, a kiszámítható gazdaságpolitikának, a csökkenő adóterheknek köszönhetően Magyarország és azon belül kiemelten Budapest a következő években is vonzó befektetési célpont lesz - tájékoztatta Banai Péter Benő az MTI-t.
A hatékony állam fogalma és annak gyakorlati vetületei kerültek terítékre a Magyar Közgazdasági Társaság műhelysorozatának negyedik beszélgetésén. Csath Magdolna egyetemi tanár, Lázár János országgyűlési képviselő, Domokos László ÁSZ-elnök és Banai Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a beszélgetés során arról vitázott, hogy sokan vagy kevesen dolgoznak az állami szférában, mérjük-e az állam működésének hatékonyságát, az állami szolgáltatások minőségét, mire jók az állami hatékonyság javítását célzó versenyképességi javaslatok. Természetesen szóba kerültek a legfontosabb állami szolgáltatások, az oktatás és az egészségügy színvonala, de az állami vállalatok mellett sem mentek el szó nélkül a meghívott panelbeszélgetők.
A költségvetés 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárta idén az első negyedévet, az eredmény időarányosan is kedvező - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásáért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
